Kérdés és válaszok almahéj ügyben.

Igen a kérdés jogos: zavaró lehet az alma héja a lekvárben? Vagy nem?

Hát, ez is az "ízlések és pofonok" kategóriájába tartozik.

Egy kérdés-felelet oldalon találtam ezt a kis tanulságos diskurzust:

Kérdés:

Ha felkockázva, de héjasan főzöm az almát lekvárnak, akkor a végeredményben zavaróak lesznek a héj darabok?

Válaszok:

1. - Igen nagyon zavaró tud lenni főleg hogy főzheted bármeddig kemény lesz a héja.

2. - Én meg emlékezetem szerint a mama is héjával főzte és nem volt zavaró, plusz abban van a legtöbb pektin amitől besűrűsödik. Megpuhulni mindenképp megpuhul, egyéni ízlés dolga, hogy téged zavar-e benne.

3. - Fujj! Borzasztóan utálom!

4. - Az én anyósom lereszeli az almát (géppel), de a nagy részében benne hagyja a héját. Azok az üvegek meg vannak jelölve külön, hogy héjas. Szerintem így nem is nagyon lehet észrevenni a héjdarabokat benne. Süteménytölteléknek mindenképp jó, a minap éppen almás rétest csináltam ilyen lekvárból.

5. - Ha jól emlékszem, a régi almák haja főzéskor összepöndörödött, hasonló lett állagra az alma lekvár, mint a szilva lekvár.

6. A mai almák haja már nem így reagálnak, nem tartom jó ötletnek.

7. - Amikor megfőtt az alma, a lekvárt botmixerrel pürésítheted, így nem lesz zavaró.

8. - Nagymama egy bádog csővel kiszúrta a csumát, és kettőbe vágta utána a megmosott almákat [5 kg alma]. Aztán forrásban lévő vízben úsztatta 1-2 percre, és kiszedte egy nagy mosogató vájlingba. Ekkor lehúzkodta a héját (nem kell hámozni, lejön mint a forrázott paradicsomról) és még kettőbe vágta. Na így tette oda főni a dzsemet, miután 1 kg cukrot adott hozzá. [Kis fémcsuporban fahéjat és szegfűszeget is főzött meg, és csak a kifőtt aromát töltötte hozzá.] Állandó kevergetés közben rotyogtatta gyenge tűzön vagy 20 percet. Mikor levette a sparheltről, mert úgy ítélte készen van, akkor 1-2 citrom kifacsart levét keverte bele, és utána töltötte üvegekbe és dunsztolta.

9. - Sok gyümölcsfánk van, és hogy ne vesszen kárba amit nem tudtunk megenni, eltettem. A magházat kiszedve, leturmixoltam. Ezután egy többrétegű, gézből varrt zacskón át kinyomtam a lé egy részét. (centrifuga is jó, de húsdarálón is átnyomhatod turmixolás után.) A léből szörpöt készítettem. A sűrűjéből pedig lekvárt. A lé egy részének eltávolításával elértem, hogy jóval rövidebb ideig kell főzni, hogy kellően sűrű legyen, így sokkal több vitamin megmarad benne. Ízlés dolga, a családunkat nem zavarta a héj, ha elég apróra turmixoltam.

10. Ha viszont darabos almalekvárt akarsz csinálni (alma darabok vannak benne, nem krémszerű) akkor meg kell hámoznod, mert ez esetben zavaró a héj.

11.  

12. - A lé egy részének eltávolításával elértem, hogy jóval rövidebb ideig kell főzni, hogy kellően sűrű legyen, így sokkal több vitamin megmarad benne."

13.  

    A lé egy részének eltávolításával elértem, hogy jóval rövidebb ideig kell főzni, hogy kellően sűrű legyen, így sokkal több vitamin megmarad benne."

    Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a vízben oldódó vitaminok egy részét a lével természetesen kivetted belőle, szóval a lekvárban kevés maradt. Több semmiképpen! De a lekvárt elsősorban a rost-, és ásványi anyag tartalmáért, és nem a vitaminjaiért esszük.

     

    Érdekes válaszok. 

    Ami engem illet a legutolsó válaszolóval értek egyet, a lekvárt nem a vitaminok miatt fogyasztjuk. Arra ott vannak a friss zöldségek és gyümölcsök. 

    Az almát egyébként én is turmixolom, hiszen ott van a pektin a héjában, minek szedjem le és utána meg pótoljam, hogy besűrűsödjön. 

    A múltkorában panaszkodott valaki a Marmela FB oldalán (#Imádunk lekvárt főzni), hogy a gyümölcsök olyan drágák, hogy nem éri meg lekvárt készíteni. Csak halkan jegyezném meg: a lekvárok kereskedelmi árai is szépen kúsztak felfelé! Pedig azoknál az 50% gyümölcstartalom már magasnak mondható!

    Szerintem, amikor csak tehetjük azért főzzünk lekvárt. Keressünk olcsó, vagy inkább úgy mondom olcsóbb alapanyagokat.

    Lekvárra fel!